|
ALAP
LÉGSZENNYEZETTSÉG FOGALMA ILLETVE BESZEREZHETŐSÉGE
4/2011. (I. 14.) VM rendelet és a 306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet
Az
alap légszennyezettség tudományos igényű meghatározásának gyakorlata:
Az
alap légszennyezettség definícióját a 4/2011. (I. 14.) VM rendelete írja elő./
Mivel
az alap légszennyezettség értékeit a rendelet melléklete a
szükséges részletességgel nem adja meg, ill. 2 évenkénti
frissítéséről nem intézkedik, célszerű a gyakorlatban előforduló főbb
esetekre, a rendeletből kiindulva, levegőkörnyezeti szakemberek
sokéves tapasztalatait néhány pontban összefoglalni
1
Az alap légszennyezettség megállapításánál kiindulópont a 306/2010
(XII.23.)
2
OLM állomások szűkebb körzetében az ott mért adatok éves
átlagértékét kell alkalmazni.
3
Amennyiben a mért adatokat közeli gépkocsi
forgalom, vagy közeli nagyobb forrás szennyezőhatása
befolyásolja , ezen direkt hatásoktól az
adatokat mentesíteni kell.
A
fentiektől eltérő speciális esetekben az illetékes Felügyelőség terepmérést
írhat elő. Terepmérés időtartama több hónap, esetleg év, ez
nehézséget okozhat a tervezés és létrehozás határidejének betartásánál. A
fenti probléma feloldását levegőkörnyezeti tapasztalattal rendelkező
szakemberek - figyelembe véve, hogy az ország területének csak
töredék részén van OLM mérőállomás és reprezentatív, több hónapig,
évig tartó terepen végzendő mérések költsége csillagászati összegekbe kerül
- a következőkben látják:
A
nyilvánvaló megoldás településekre városi alap légszennyezettség
térképek szerkesztése és ezek 2 évenkénti frissítése. Hasonló elvek
vonatkoznak a regionális alap légszennyezettség térképeinek
létrehozására is.
A
településeken végzett mérések adatai alapján sem készíthető
közvetlenül térkép, szükséges a mért értékekhez közeli,
gépkocsi forgalom szennyező hatásától való
mentesítés ( Pl az Erzsébet kőrúton
mért több mg CO nem jellemző az egész kerületre és a mellékutcákra,
belső udvarokban ennek csak töredéke).
Az
alap légszennyezettség lényege a telepítendő forrás körzetében lévő
szomszédos forrásokból származó és több km2 területre
(városinál néhány km2, regionálisnál néhány
10, ill. 100 km2 – re) vonatkozó éves
átlagérték. Indokolt továbbá a mért és direkt hatástól
mentesített koncentráció adatoknak az egész településre való
interpolálása. Ehhez szükség van a hazánkban még mindig nem kellő
súllyal elfogadott emisszió kataszterek létrehozására.Emisszió
kataszter bemutatása
Tudományos igénnyel a mért immisszió
adatoknak külföldön már sok évtizede ismert és a gyakorlatban
alkalmazott egyetlen interpolációs segédeszköze az emisszió
A fentiek alapján a rendeletet figyelembevevő,
azt a levegőkörnyezeti tudomány lehetőségei szerint de a gazdaságossági szempontokat
sem elhanyagoló megoldás röviden összefoglalva a Szükség van a városi
és a regionális alap légszennyezettség térképes formában való
elkészítésére az OLM állomásoknál mért adatok alapján, a mért
adatoknak szükség szerint, a közeli források direkt hatásától való
mentesítésére, emisszió kataszterek készítésére, majd
az említett adatoknak ezen kataszterek figyelembe vételével
való interpolálására. Így szolgáltathatók a felhasználók
számára a rendelet által előírt alap légszennyezettség adatok,
viszonylag alacsony költségkihatás mellett.
Az alap légszennyezettség (Baseline
airpollution) fogalomkörét és
meghatározásának metodikáját a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet és a 306/2010 (XII.23.) Korm.
rendeletek határozzák meg. Megkülönböztetünk
városi, és regionális alap légszennyezettségi
kategóriákat. A fenti kategóriák beszerezhetőségét, meghatározásának
metodikáját, az alábbiakban
részletezzük:
A metodika felhasználását az Eu
modellező központ is elfogadta a Transmission-HNS
modellünk számára http://pandora.meng.auth.gr/mds/showlong.php?id=48#d_30
A városi alap
légszennyezettség:
A városi alap
légszennyezettség értékek (urban baseline air pollution) a
fővárosra, 2006-ra állnak rendelkezésre. Beszerezhetők NO2,
SO2, CO, PM10, PM 2,5
szennyezőanyagokra a vizsgált terület közvetlen környezetét lefedő alap
légszennyezettség térképszelvény formájában, fajtánként 66.000 Ft netto költségért.
A városi alap
légszennyezettség térképek a 2006. évi OLM adatok, továbbá az
ANTSZ sűrűbb hálózatban végzett korábbi mérései alapján készültek, a
mérőállomásokhoz közeli forgalom és a nagy szennyezőkibocsátók
direkt hatásától mentesítve. Az így készített városi alap légszennyezettség
adatok interpolálása a település teljes területére a hasonló szennyezőanyag
emisszió kataszterének figyelembe vételével történt.
 
A fővároson kívül, más településekre
hasonló alap légszennyezettség térképek készítése, és adatok beszerezhetősége
jóval bonyolultabb és költségesebb, mivel szükség van az OLM adatokon kívül
a település emisszió kataszterének elkészítésére is.
Regionális alap légszennyezettség
:
Regionális alap légszennyezettség térképszelvények SO2, NO2,
PM 2,5 szennyezőanyagokra beszerezhetők a vizsgált terület
körzetére térképenként és szennyezőanyagonként netto
66.000 Ft összegért. A térképek kétévenként frissítésre kerülnek.
Készítésüknél kiindultunk az ország aktuális emissziókataszterének
felhasználásával az EMEP által végzett modellszámításokból . A számítások eredményeit a hazai regionális állomásokon
végzett mérések éves átlagértékei alapján validáltuk
alap légszennyezettség fokozatokban
bemutatott térképkivágatai.
  
A felhasználók felé
fokozatok helyett természetesen numerikus koncentráció értékeket
szolgáltatunk.
Alacsony terheltségű területekre (kritérium az
alábbi táblázatban ) új forrás telepítéséhez a
szomszédos forrásokból keletkező alap légszennyezettség számítása
meteorológiai modellel, OLM adatok hiányában.
 
Regionális beépítetlen területekre az alábbi
táblázat szerinti, a szennyezőanyagnak a felső vizsgálati küszöb
érték alatti terhelése esetén lehet csak az alap légszennyezettséget
meteorológiai modellezéssel számítani*. Ezekre a területekre alap
légszennyezettség térkép szelvényeket előzetes megbízás alapján készítünk.
Szükségesek hozzá az érintett kistérség körzetében a már meglévő
szennyező források adatai, melyek az illetékes felügyelőségnél
szerezhetők be, továbbá kell a területre jellemző regionális
alap légszennyezettség mértéke ( lásd előző pont). A TR1.1 modellel végezhető számítások
alkalmasak a vizsgált forráson kívüli, alap légszennyezettséget
kialakító szennyező hatások modellezésére, mely hatás természetesen a
regionális alap légszennyezettségre tevődik rá. Lehetséges továbbá a
vizsgált forrásnak a számított alapterheléshez való szuperponálódásának számítása is, (
lásd az alábbi ábrákat)
15 x 15 km2 kistérségen az alábbiakban
bemutatunk 1 tervezett magas és 6 szomszédos meglévő kis
kibocsátású forrás éves átlagban várható terhelő hatását a regionális
alaplégszennyezettség figyelembe vételével.
 
1.ábra. 6 szomszédos forrásból származó éves átlagos szennyező hatás a
tervezett forrás hatása nélkül, regionális alap légszennyezettséggel együtt
( = a kistérség meteorológiai modellel
számított alap légszennyezettség)
2.ábra. A tervezett és a meglévő szomszédos források együttes várható szennyező
hatása a regionális alap légszennyezettséggel együtt, éves
átlag.
Megjegyzés: modellezésen kizárólag
meteorológiai, matematikai szimuláció értendő. Mivel a természetes
környezetben az éves átlagos légszennyeződés kialakulásában a természeti
erőforrások évi járása ( szél, napsugárzás,
léghőmérséklet, légnedvesség hatásai ), vesznek részt, az alap
légszennyezettségnek egy 1m x 1m x 3m kiterjedésű szélcsatornában végzett
fizikai modellezése természettudományi szempontból nem értékelhető.
* Légszennyezettségi
Agglomerációk és Zónák Típusai és Besorolásuk Kritériumai
(4/2002 (X.7.), 14/2001 (V.9.) 1.1 m., 17/2001 1.m., 21/2001 (II.14.) 3.m. ill. 7.§ (5) b.Korm.rendeletek)
Zóna tipusok
Besorolási
Légszennyező Anyagok ug/m3
MÉrés
v.
4/2002.1.m. Kritérium
Kén-dioxid
Nitrogén-dioxid
Szén-monoxid Szilárd,
PM10 Benzol
MOdellezés:TR1.1
14/2001.4.m.
17/2001 3.§. 2 b.
A
21/2001 7.§ (5)
b.*
MÉ
B
Határértéket és Tűréshatárt
meghaladja
MÉ
Tűréshatár 1h=250+62,5
(24)
24h= 50+12,5(35)
14/2001
1.1m.
É=40+10
É=40+4
É=5+5
C
Határérték
és Tűréshatár alatt
van
MÉ
Határérték 1h=250
1h=100(18)
1h=10000
14/2001 1.1.m. 24h=125(3)
24h=85
24h=5000
24h=50
24h=40
É=50
É=40
É=3000
É=40
É=5
D Felső
Vizsgálati Küszöb és Határérték között
van
MO,
MÉ
Felső
Küszöb Eü:24h=75(3)
Eü
1h=70(18)
8h=3500
24h=30(7)
É=32
É=14
É=3,5
17/2001 1.
m.
ÖK:12
Ök: É=24
E Alsó
és Felső Vizsgálati Küszöb között
van
MO,MÉ
Alsó
Küszöb Eü:24h=50(3) Eü:1h=50(18)
8h=2500
24h=20(7)
17/2001 1.m. Ök:É=8
É=26
É=10
É=2
Ök:É=19,
F Alsó Vizsgálati Küszöböt nem haladja
meg
MO
Rövidítések: 1h= 1 órás maximum, 8h= 8 órás
maximum, 24h= 24 órás maximum, É= éves átlag,
( X ) =
határérték túllépés megengedett évi száma, Eü=
egészségügyi, Ök= ökológiai
*Az ország területét a légszennyezettség mértéke
alapján a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóság javaslatának
figyelembevételével
– külön
jogszabály szerint – zónákba kell sorolni. Agglomeráció mint különleges
zóna, jelölhető ki a
250000 lakosnál nagyobb, koncentrált
népességű területen, illetve olyan 250000 lakosú vagy annál kisebb
népességű területen,
ahol a népsűrűség 500 fő/km2, vagy annál nagyobb.
Alap légszennyezettség Fogalmának és
Meghatározásának
Történeti
áttekintése
Cégünk
szakemberei ehhez hasonló vizsgálatokat már többször végeztek. Először
nagyobb településekre a 80-as évek elején, az akkori Felügyelőségekkel igen
jó együttműködésben (lásd 1.a 1.b 1.c ábra ), majd Magyarországra 1986-ban
(lásd 2.a 2.b ábrák), ezekután a Fővárosi
Önkormányzat megbízásából emisszió kataszter felmérések és az ANTSZ 2001
évi adatai alapján Budapestre 1999-2001 időszakra
(lásd 3.a 3.b 3.c ábrák).
1.a
ábra
1.b ábra
1.c ábra
  
2.a ábra 2.b.
ábra
 
21/2001 K.r.. :" A
vizsgált légszennyező forrás környezetében kialakult, más források által
okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos
légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának
hatása hozzá adódik."
Részletezve: A háttér szennyezettség azon értéke, melyet a környezetvédelmi
hatóság állapít meg a rendelkezésre álló, illetve kiegészítőleg
szükségesnek tartott mérések (21/2001 K.r. 7§ (4)
Mérési terv) adataiból vagy meteorológiai modell számítások alapján. Mérését
olyan pontoknál kell végezni (17/2001.K.r. 3. Melléklet 1.b)
pont), ahol a mikrokörnyezetnek a mérést közvetlenül befolyásoló hatása már
nem érvényesül, azaz városi háttér (alap) szennyezettség esetén több km2,
szmog monitoring min. 100 km2, ökológiai monitoring min. 1000 km2-nyi
terület légszennyezettségét jellemezi.
Ebből következik, hogy a korábbi időszakokban az újabb rendeletekkel nem
konform mérőhelyekről származó adatokat ( pl. mérő állomás a forgalmas
úttól 50 m-nél közelebb volt telepítve) mentesíteni kell a mikrokörnyezet mérést befolyásoló hatásától, mielőtt az
alap légszennyezettség meghatározására kivánjuk
felhasználni.
Modellezéssel történő meghatározásukra ill.
területi megoszlásuk részletezésére (14/2001, 4§ (2) pont), a hivatalos TRANSZMISSZIÓ
1.1 modell alkalmas. A
A fentiek értelmében gyakorlati meghatározásuk a
következő: A tervezett forrás közvetlen hatásterületén mért rendelkezésre
álló összes reprezentatív levegőminőségi adat éves átlaga.
Budapest alap légszennyezettsége
Hatósági döntéshozatal céljára készítették
2002-ben: Dr. Vámos Adrienn, Bobvos János,
Feketéné dr. Nárai Katalin és Dr. Titkos Ervin. A munkát koordinálta: Dr.
Szepesi Dezső.
Felhasználásra került a Fővárosi ÁNTSZ által 3 éves (1999-2001) időszakban
35 mérőállomásnál végzett levegő minőségi mérések adatai.
Mikrokörnyezeti befolyásoló hatás megállapítása terepbejárás és környezet
felmérés (lásd itt a Fogalomkör-ben
"Budapesti levegőminőség-mérőhálózat mikrokörnyezetének
jellemzése"), gépjármű forgalom számlálás stb. adatai alapján az MSZ
21 459/3, 7 algoritmus alkalmazásával, regresszió számítás és lineáris
interpolálás utján történt.
Adat értékelés metodikája: a több km2-re jellemző mértékadó alap
légszennyezettség a 21/2001 K.r. 7§. (4) pont,
ill. a 17/2001 K.r. Mellékletének 1.b) pont értelmében (részletek: www.levegokornyezet.hu,
fogalomkör, alaplégszennyezettség címszavaknál)
került meghatározásra.
Fekete számok: A jelentős mikrokörnyezeti hatástól mentesített, több km2-re
jellemző 3 éves átlagértékek
Színes izogörbék: Ezek alapján, interpoláció
segítségével a Főváros bármely pontjára az alap légszennyezettség
megállapítható.
Alap raszter: Közuti közlekedés NO2 emisszió
katasztere vagy SO2 esetén az ipari és lakossági fűtés emisszió katasztere.
Budapest nitrogén-dioxid, szén-monoxid és kén-dioxid alap légszennyezettségi térkép szelvényeit az alábbi ábrák szemléltetik .
*Alap légszennyezettségi
értékek beszerezhetők a LKGSZ Bt.-nél
Budapest területére NO2, SO2, CO, PM10, PM 2,5 komponenesekre több éves aktuális mérések alapján ill. az ország bármely pontjára 66 eFt + ÁFA költségért.
3.a ábra
3.b ábra
3.c ábra
  
Budapesti levegőminőség-mérőhálózat
mikrokörnyezetének jellemzése
RIV (1-27) +
Monitor (28-35) hálózat 1999-2001. Készitette:
Levegőkörnyezet-gazdálkodási Szaktanácsadó Bt
|
Állo-
más
szám
|
Cím
|
Hon-nan szív
|
Beszí- vó ma- gassá-
ga, m
|
Úttest távol-sága,
m
|
Gépjár- mű for- galom,
gjm/óra
|
Környező épületek távolsága, m
|
Környező épületek magassá-ga,
m
|
Átszel-lőzött-ség mér-téke
|
Mikrokör-nyezet jel- lemzése
|
Mikro- környe-zeti hatás %
|
|
1
|
I. Tárnok u. 9-11.
|
utca
|
2
|
3
|
174
|
15
|
8
|
gyenge
|
út kétoldalán
épületsor
|
21
|
|
2
|
II. Szabadság út 29.
|
utca
|
3,5
|
13
|
720
|
25
|
9
|
közepes
|
előtte fasor
|
12
|
|
3
|
III. Viziorgona
u. 2.
|
udvar
|
3,5
|
10
|
120
|
épületek távol vannak
|
3 – 30
|
jó
|
közeli kürtő hatása
|
16
|
|
4
|
IV. Pozsonyi u. 21-23.
|
utca
|
3
|
51
|
1620
|
85
|
12 – 16
|
jó
|
útmenti parko-sítás
|
4
|
|
5
|
V. Markó u. 18-20.
|
utca
|
2,5
|
9
|
48
|
22
|
12 – 16
|
gyenge
|
út kétoldalán
épületsor
|
48
|
|
6
|
VI. Podmaniczky u. 24.
|
utca
|
3
|
3
|
2220
|
19
|
12 – 16
|
gyenge
|
út kétoldalán
épületsor
|
54
|
|
7
|
VII. Erzsébet krt. 23.
|
utca
|
3
|
8
|
2400
|
27
|
9 – 12
|
jó
|
út kétoldalán
épületsor
|
55
|
|
8
|
VIII. Baross u. 63-65.
|
utca
|
3
|
4
|
1620
|
21
|
3 – 6 – 9
|
közepes
|
út kétoldalán
épületsor
|
30
|
|
9
|
VIII. Dugonics u. 17-21.
|
utca
|
4
|
5
|
120
|
13
|
12
|
gyenge
|
út kétoldalán
épületsor
|
54
|
|
10
|
IX. Haller u. 7-9
|
utca
|
2
|
6
|
1260
|
25
|
20
|
közepes
|
út kétoldalán
épületsor
|
42
|
|
11
|
IX. Friss u. 2.
|
utca
|
2
|
15
|
108
|
24
|
15
|
jó
|
egyedül álló panelházak
|
8
|
|
12
|
XI. Tétényi út 46-48.
|
utca
|
2
|
12
|
3300
|
30
|
8
|
jó
|
útszéli fasor
|
13
|
|
13
|
XII. Konkoly Th. u. 21.
|
utca
|
1,8
|
8
|
300
|
épületek távol vannak
|
4
|
jó
|
ritkásán lom-bos
fák
|
8
|
|
14
|
XIII. Margit sziget
|
utca
|
2
|
64
|
48
|
19
|
4
|
közepes
|
cserjék és lom-bos
fák
|
32
|
|
15
|
XIII. Váci út 172-174.
|
utca
|
6
|
7
|
5700
|
34
|
12 – 16
|
közepes
|
út kétoldalán
épületsor
|
56
|
|
16
|
XIV. Thököly út 97-101.
|
utca
|
6
|
15
|
3360
|
32
|
12
|
jó
|
út kétoldalán
épületsor
|
46
|
|
17
|
XV. Fő u. 70.
|
udvar
|
3
|
7
|
282
|
21
|
4
|
közepes
|
ritkásan lom-bos
fák
|
33
|
|
18
|
XV. Száraznád u. 2.
|
tér
|
2
|
20
|
180
|
33
|
36
|
jó
|
keskeny ját-szótér az útig
|
21
|
|
19
|
XVI. Centenárium st. 22.
|
sétány
|
3
|
120
|
360
|
épületek távol vannak
|
9
|
gyenge
|
cserjék és fák, majd parkoló
|
7
|
|
20
|
XVII. Ferihegyi út 117.
|
udvar
|
2
|
20
|
780
|
33
|
4
|
közepes
|
ritkásan fák és útszéli fasor
|
22
|
|
21
|
XVIII. Gyömrői út 79-83.
|
utca
|
2
|
12
|
1063
|
12
|
4 – 8
|
jó
|
út kétoldalán
épületsor
|
55
|
|
22
|
XIX. Arany J. u. 15-17.
|
udvar
|
2,2
|
17
|
114
|
26
|
4
|
gyenge
|
ritkásan lom-bos
fák
|
10
|
|
23
|
XX. Török Flóris u. 89.
|
utca
|
3,5
|
6
|
216
|
27
|
16 – 20
|
jó
|
útszéli fasor
|
7
|
|
24
|
XXI. Mázoló u. 28.
|
kert
|
2
|
25
|
180
|
épületek távol vannak
|
4
|
jó
|
kertes házak
|
17
|
|
25
|
XXI. Karácsony S. u. 17.
|
sétány
|
2
|
50
|
600
|
20
|
4 – 8
|
jó
|
mérő és útest közt új épület
|
6
|
|
26
|
XXII. Bartók Béla u. 4.
|
utca
|
4
|
29
|
65
|
42
|
12 – 16
|
gyenge
|
ritkásan fák és útszéli fasor
|
33
|
|
27
|
XXII. Anna u. 8.
|
utca
|
4
|
7
|
360
|
13
|
8 – 12
|
közepes
|
ritkásan fák és útszéli fasor
|
17
|
|
|
|
|
|
|
|
